Még nem résszel jelentkezem, csupán egy rövid kis részlettel belőle. Ugyan is nem tudtam vele végezni, pedig megígértem komiban, hogy hétvégén hozni fogom a részt.
Gondoltam ma be tudom fejezni, de nem sikerült... Megpróbálom minél előbb megírni és aztán hozom is Nektek a 25. részt.
Addig is a részlet:
- Amint
tudok, ott vagyok. – mondtam végül.
-
Dehogy vagy, neked ott a helyed! Ezért nem is szóltunk! – tiltakozott egyből.
-
Képtelen vagyok itt maradni azzal a tudattal, hogy mellette kéne lennem, mikor
felébred az altatásból. – hadartam el.
- Lizzy,
legalább reggelig várj! Tudom, hogy ott most késő van. Holnap majd hívj, ha
felkeltél, és tájékoztatlak. Szerencsére nincs nagyon nagy baj.
Lehunytam
a szemem, és úgy vettem egy mély levegőt. Próbáltam lenyugodni, hisz a pulzusom
az egekben volt.
-
Rendben. Viszont, ha bármi baj lenne, azonnal hívj! – osztottam meg vele
kritériumomat. Nem mintha, bármi esélyem is lett volna este elindulni és még
hamarabb, mint másnap napközben elhagyni a repteret.